welcome to Australia.
 
HomeHome  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
















csoport
nők
férfiak
vendéglátás
1 1
hivatal
0 0
egészségügy
0 1
oktatás
4 1
hírnév
2 1
átutazó
0 0
szolgáltatás
0 1
bűnözők
0 1
Az oldallal rengeteg munkája volt az adminnak, tehát kérünk titeket kérdezés nélkül ne vigyetek el semmit. A képek amelyekkel dolgoztunk főleg unsplash-ről és deviantart-ról származnak. A kódolás, grafika és szövegek, Ava Eden King munkája.
Az ötletelésben hatalmas segítség volt, Olivia Harris. Ezúton is köszönöm neki!
Az oldal egy real life alapú szerepjátékos felület, ahol szeretettel várunk minden érdeklődőt.
2018.09.28.
Latest topics
» among sharks
by Mason C. Wood Szer. Okt. 24, 2018 7:33 pm

» Játszótárs kereső
by Logan Marcott Szer. Okt. 24, 2018 4:23 pm

» Avatarfoglaló
by Logan Marcott Szer. Okt. 24, 2018 4:20 pm

» Mason & Ava
by Mason C. Wood Szer. Okt. 24, 2018 2:22 pm

» nesze, rizikó
by Greyson Yun Kedd Okt. 23, 2018 2:50 pm

» Elkészültem
by Logan Marcott Hétf. Okt. 22, 2018 10:55 pm

» Line & Ava & Neil
by Neil Garrett King Hétf. Okt. 22, 2018 12:40 pm

» Beau & Ava
by Ava Eden King Hétf. Okt. 22, 2018 12:23 pm

» Ava & Garr
by Ava Eden King Hétf. Okt. 22, 2018 11:40 am


Share|

nesze, rizikó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: nesze, rizikó Szomb. Okt. 20, 2018 7:35 pm


Bentley & Greyson


Mikor már a harmadik, éjszakai fotózásra indult idősödő, japán turista néni lép rá a macskamintás vans cipőbe bújtatott lábamra, rájövök, hogy ezt józanul nem fogom kibírni.
Alapjában véve fogalmam sincs, mi volt az a fene, ami ideevett engem a turista övezetbe, amikor kitűnően elszórakozhattam volna az apró apartmanom négy fala között is, de ha már itt voltam, akár valami hasznot is húzhattam az itt töltött időből - valami mást, mint a kényszert arra, hogy holnap cipőt tisztítsak, mert a mindent lefotózni vágyó turisták nem tudtak odafigyelni arra, merre mennek. Igaz, sokkal egyszerűbb lett volna először megérdeklődni szegényes, néhány fős baráti társaságom valamelyik tagjától, csinálnak-e valami konstruktívabbat az otthon ülésnél ezen a szép szerda éjjelen, de ez eszembe se jutott még akkor, amikor a jobb napokat is látott telefonom még nem volt lemerülve. Komolyan mondom, néha kedvem lett saját magam nyakon vágni, amiért iphone-t vettem annak idején, de most már késő bánat volt, tekintve, hogy csak a streamekből nem telt új telefonra, de a "búcsúpénzem" meg inkább nem erre akartam költeni, úgyhogy jobb híján csak úgy nekiindultam a városnak, abban a reményben, hogy valakit pont ideesz majd a fene, csakúgy, mint engem.
Az egyetlen pozitívuma a turista negyednek az, hogy tele van szórakozóhelyekkel; igaz, pont azok, amiket itt lehetett fellelni, nem annyira vonzottak, sokkal jobban szerettem a jóval olcsóbb, ám annál kétesebb hírű helyeket, ahol az alkoholon kívül mást is juttathattam kicsi szervezetembe, de ha már itt voltam, a változatosság kedvéért megpróbálhattam belopakodni valamelyik itteni helyre, abban a reményben, hogy néhány kiskorúnak ez nem jut eszébe, úgy, mint ahogy legutóbb, amikor be kellett csempésznem két tizenhét éves lányt magammal egy kocsmába, mert a biztonsági őr magától sose engedte volna be őket.
Sietősen vágok át az újabb éjszakai fotózásra készülő, ezúttal talán német turistacsoporton, valamilyen véletlenszerű irányban, csak hogy messzebb kerüljek mindenféle látványosságtól; a rengeteg villogó vaku csak fölöslegesen juttatja az eszembe, hogy valamikor ugyanígy villogtak a vakuk felém is, amikor a Los Angeles Valiant büszkeségeként mutogattak...
...és sietősen rázom meg a fejem, hogy elűzzem ezt a gondolatot, aztán megújult lelkesedéssel vágjak neki az utcáknak, a lehető legtávolabb keveredve a tömegtől, de aztán valami megállít; egy ismerős profil a tömegben, valaki olyané, akir egyáltalán nem számítottam pont itt. Irányt váltva indulok felé, abban a reményben, hogy nem tévedek és tényleg ő az, különben lejáratom magam, még jobban, mint legutóbb, amikor a hipermarketben a terminál elutasította a kártyám, amikor mirelit pizzát akartam venni.
Kihasználva a kidobók figyelmetlenségét osonok át a sort terelgető korlát alatt és minden bátorságom összeszedve szólítom le az ismerős figurát, lélekben keresztet vetve (pedig nem is vagyok vallálos) abban az intencióban, hogy ne tévedjek. Gyerünk, Grey, képes vagy rá...
- Bentley? - A lehető legmagabiztosabb mosolyom öltöm fel, ignorálva az ellenszenves pillantásokat azoktól, akiket pofátlanul megelőztem; ekkorát nem tévedhetek, ennyire szar memóriám nem lehet, ez biztos ő lesz... Ugye?
Welcome to my life.


avatar
✖ Születési idő : 1991. Apr. 13.
Age : 27
Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: nesze, rizikó Hétf. Okt. 22, 2018 11:06 am


Beau
Greyson


Elképesztőnek találom, hogy egyes emberek mit meg nem engednek maguknak, csak azért, mert egy fikarcnyi tehetség bújik meg bennük. Attól még, hogy jó hangod van, vagy épp ügyesen bánsz egy hangszerrel, nem leszek a világ császára te tanulatlan ősparaszt! Némelyiket szívesen pofán verném, hogy észrevegye magát, de engem nem az ókorból szalasztottak. A nőket sem hajuknál fogva rángatom a barlangomba. Bár alkalmanként iszonyatosan jól esne, azért próbálok a civilizált viselkedés keretein belül élni. Néha nagyon nehéz, néha meg nem is sikerül úgy, ahogy szeretném.  Mint például ma. Hogy én mennyire rühellem a rappereket, arra nincs is szó! Morgásom közepette vágom le a cuccaimat, hogy aztán a lakásom elhagyva, valami éjjeli szórakozást keressek, ami majd remélhetőleg szépen kisimítja az idegeimet. Jelenleg olyan csomósak, hogy a robbanás határán állok. Ráadásul ma a lányok sem érnek rá, hisz, ha jól emlékszem, holnap mindkettőnek fontos vizsgája lesz. Kénytelen vagyok más társaság után nézni. gyorsan végigpörgetem a telefonomba elmentett pár száz személy számát. Ez túl hangos, ennek nagy a segge, ez csak a macskájáról beszél. Végül úgy döntök, hogy egyik sem elég jó ahhoz, hogy egy ilyen napon elviseljem, sőt, a megszokott helyeimhez sincs semmi kedvem. Azokban túl sok az ismerős. Ezért egy általam ritkán látogatott turistáktól hemzsegő klub felé veszem az irányt. Jó vadászterület, de idegesítően sokan tolongnak itt mindig. Én azt szeretem, ha van egy kis intim szférám, ahová csak azt engedem be, akit akarok.
Az utca sarkán vágom magam taxiba, nehogy meggondoljam magam. Még egy laza kis csevegés is belefér az egyébként nagyon gyanús külsejű taxisofőrrel. Ernesto különös figura. Állítása szerint revütáncos volt, majd öltöztető a tévénél. Jelenleg nyugdíjas taxisofőr, aki nagyon szereti a szép dolgokat. Ezt abból szűröm le, hogy a nap folyamán a fejemre tolt szemüvegem szúrta ki először és addig alkudozott, míg nevetve ingyen nekiadtam. A végén még a számát is megadta, a lelkemre kötve, hogy ha taxi kell, csak őt hívjam, és már jön is. Hát taxi az kell, merthogy innen nem ténfergek haza részegen, az biztos!
Első utam a biztonsági őrhöz vezet. Régi ismerős, még egy másik helyről, ezért biztosra veszem, hogy simán beenged. Csakhogy közben kiszúrok két dekoratív szőkét, ezért egy gyors tervmódosítás után, inkább beállok melléjük a sorba, egy laza flörtre. Hamar kiderül, hogy sok mindenre kaphatóak, akár együtt is, de annyira sötétek, mint egy hold és csillagok nélküli éjszaka a sivatag közepén. Ehhez most tényleg nincs türelmem! A sors kegyes hozzám, mert egy ismerős hang üti meg a fülemet.
- Hé sógor! Hát te meg mit keresel itt? – Fordulok Grey felé vigyorogva és nagyon remélem, hogy veszi a lapot. Én vagyok a földön az egyetlen idióta, aki lekoptat két ilyen nőt.
- Félre ne értsd a helyzetet, csak a jégszállító melóra akarok jelentkezni! – Teszek még egy lapáttal a dologra. Egy csóró, nős pasi nem egy jó party. A két hölgy olyan gyorsan tűnik el mellőlünk, hogy még én is meglepődök.
- Így veszíts el két csajt egy perc alatt! Mizu veled? Gyere, meghívlak pár italra, amíg elmeséled! – Alig hagyom szóhoz jutni, már tuszkolom is befelé. A hely még számomra is túlzsúfolt ahhoz, hogy jól érezzem magam, de egy privát box az emeleten mindent megold.
szószám:517 •••   üzenet:Bocs, hogy várnod kellett.  

Welcome to my life.


avatar
✖ Születési idő : 1996. Aug. 15.
Age : 22
✖ Tartózkodási hely : Sydney, Australia
Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: nesze, rizikó Kedd Okt. 23, 2018 2:50 pm


Bentley & Greyson


Fél sikernek könyvelem el, hogy hátulról is, csupán a hajáról felismertem az egyetlen ismerős személyt a környéken; azt hiszem, a meóriám elég sokat javult, amióta rá lettem kényszerítve, hogy letegyem a xanaxot, mert nem volt többé, aki előírná mindenféle kérdés és ezernyi vizsgálat nélkül. Minden esetre nem bánom, hogy újra képes vagyok neveket megjegyezni; igaz, a social skilljeimen még lenne mit csiszolni, elvégre is meg vagyok győződve róla, hogy a mosoly, amit magamra erőltetek, minden igyekezetem ellenére is evidensen hamisra sikerül, ahogy átvetem a karom a fiú vállán, mintha rég nem látott rokonom lenne. Legalább ebben az egyben egyből vettem az adást.
- Micsoda véletlen pont itt beléd botlani, hogy vannak a gyerekek? - A szemem sarkóból látom csak a megütközést a mellettünk álló lányok arcán, de nem tulajdonítok neki különösebb figyelmet; főleg, hogy a másodperc töredékével később már sehol sincsenek, és ez bőven elég ok arra, hogy kimásszak a másik privát szférájából. Fura volt csak így a nyakába akaszkodni; de a jelek szerint hatásos is, leszámítva azt az apró részletet, hogy szinte a szívroham szélére stresszeltem magam azzal, hogy belemásztam a privát szférájába, semmissé téve a sajátomat. Ennyit arról, hogy távolságot tartok...
- Ha azt mondom, véletlenül keveredtem ide, azt elhiszed? - Szórakozottan vonok vállat, hagyva, hogy előrébb tuszkoljon a sorban (emlékeztető saját magamnak: ne akadj ki, amikor az emberek hozzád érnek, ez teljesen normális dolog); ha tovább kéne ebben a tömegben állnunk, valószínűleg hamar hoznám meg azt a döntést, hogy ideje visszavonulnom a kis lakásom biztonságos rejtekébe. De az a megígért pár ital elég jó indoknak hangzik ahhoz, hogy egyelőre maradjak, még a tömeg ellenére is; azt a pár percet, amíg átverekedjük magunkat a bent lévő tömegen, valahogy kibírom.
- Mindig elfelejtem, hogy a turistanegyed klubjaiban kurva sokan szoktak lenni. - Rezignáltan dörzsölöm meg az orrnyergem, ahogy a küszöbön túljutva szemügyre veszem a bentlévőket; a táncparkett tömve van, és elsőre a bárpult sem tűnik olyan könnyen elérhetőnek, mint amilyennek azt szeretném, de nincs időm pánikolni igazán; Bentley el fogja tudni intézni, kettőnk közül ő van kevésbé elbaszva, és gondolom, nem lesz akkor seggfej, hogy otthagyjon a tömeg kellős közepén, amikor valószínűleg megemlítettem már valamikor, hogy mindig a szívroham kerülget, ha egyedül maradok rengeteg ismeretlen között. Elvégre is ezért kellett kihagynom a Bizzy és Tiger JK koncertet is pár héttel korábban...
- Egyébként azt hittem, elkerülöd a turistanegyed lokáljait, szóval... igazából mi változott?
Welcome to my life.


avatar
✖ Születési idő : 1991. Apr. 13.
Age : 27
Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: nesze, rizikó

Ajánlott tartalom
Welcome to my life.



Vissza az elejére Go down

nesze, rizikó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal
Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Set Fire To My Soul :: 
 :: Sydney turista övezet
-
Ugrás: